Szatmáron példátlan, de Erdélyben is párját ritkító kiállítás a múzeumban

Egy nép, amely hajdanán végigsöpört fél Európán, forradalmasította a lovas hadviselést, közel három évszázadot élt Erdély területén, majd 1200 évvel ezelőtt szinte nyomtalanul eltűnt - Avar harcosok Erdélyben címmel nyílt egy tényleg páratlan kiállítás a Szatmár Megyei Múzeumban.

A tárlat mintegy 150 eredeti tárgyat mutat be, amelyet a 800-as évek elején eltűnt avarok hagytak maguk után. Egy olyan nép, amelynek birodalma hajdanán meghaladta a fél millió négyzetkilométert (közel Románia kétszerese), természetesen nem tűnhetett el tárgyi nyomok nélkül.

A kedden megnyílt kiállítás darabjai ugyan nyolc különböző múzeum galériájából származnak, a közös bennük az, hogy valamennyit Erdélyben találták. Elsősorban Erdély középső részén, de a Szatmár megyei Érdengelegen is jelentős leletekre bukkantak a kutatók, magyarázta Gindele Róbert régész.

Ezzel együtt az avarok erdélyi jelenléte kevéssé dokumentált, mindeddig nem fordítottak jelentős figyelmet a feltárásukra. Mindez az utóbbi években változott meg radikálisan, amikor például az Arad körüli autópálya-építésekkor jelentős avar leleteket találtak, teszi hozzá Gindele.

Az avar lovas nomád életformát folytató népcsoport volt, amely a VI. században jelent meg a Kárpát-medencében. A longobárdok hívták meg őket, hogy segítsenek a gepidák elleni harcokban. A lovas hadviselés mesterei voltak, a régészek szerint ők alkalmazták először a kengyelt, amely forradalmasította ezt a fajta harcmodort. A kengyelnek köszönhetően ugyanis fel tudtak állni a nyeregben, így nagyobbat, erősebbet tudtak sújtani kardjaikkal. Jelentős birodalmat építettek ki, amelynek a Nagy Károly frank király ellen elveszített csata jelentette a végét a 800-as évek elején. Ezt követően szinte nyomtalanul tűntek el - valószínűleg beolvadtak az őket követően bevonult népcsoportokba. Egyes feltételezések szerint az avarok rokonságban álltak a magyarokkal, erre az elméletre alapszik a kettős honfoglalás tézise, mondván, első lépésben az avarok, majd mintegy szűk háromszáz évvel később Árpád fejedelem magyarjai érkeztek a Pannon-síkságra.

„Az itt is látható tárgyak részletes kidolgozása bizonyítja az avar kultúra fejlettségét. Erről tanúskodnak a gömbölyded, kerekített formák", magyarázta a kiállítás megnyitóján Szőcs Péter, a múzeum aligazgatója. „A mai, helyhez kötött életformánk keretein belül nehéz elképzelni azt az életet, azt a kultúrát, amikor a népek lóháton ülve folyamatosan vándoroltak. Az itt található tárgyak az ő életkörülményeikre, mindennapjaikra engednek következtetni, egyszersmind segítenek megismerni és megérteni saját történelmünket, saját kultúránk kialakulását", tette hozzá.

A kiállítás előcsarnokában néhány igazi kuriózum, a nagykárolyi elkerülőút nyomvonalán előkerült gepida leletek egy része látható, amely nemzetközi szinten is bombasztikusnak számít: Thor kalapácsának szimbóluma, illetve rúna-írás került elő Nagykároly környékén, ami eddig a vikingekre és az északi germán népekre volt jellemző.